Az eddigi szabályozás kistermelői szempontból számos korlátozást tartalmazott: a boltok, az éttermek és a közétkeztetés számára kistermelők csak feldolgozatlan alapterméket (például nyers gyümölcsöt, zöldséget, mézet) szállíthattak, és ezt csak a lakóhelyük szerinti településen tehették meg. Ezen kívül a feldolgozott kistermelői termékekhez, amelyeket csak saját portáról vagy a piacon lehetett értékesíteni, ugyanolyan gyártmánylapot kellett készíteni, mint a legösszetettebb ipari folyamatokkal létrehozott élelmiszerekhez. Az állattartással foglalkozó kistermelők pedig csak feldolgozott hústermékeket értékesíthettek, nyershúst nem.

A korábbi, 14/2006-os kistermelői rendelet az értékesítést egyes termékek esetében csak a lakóhely szerinti település közigazgatási határáig tette lehetővé: kistelepülésen lakó termelő a rendelet keretei között tehát csak saját párszáz fős falujáig juthatott el bizonyos termékekkel (például feldolgozatlan termék boltban, étteremben való értékesítése esetén, feldolgozott terméket pedig nem is értékesíthetett boltban.). A most hatályba lépett, 52/2010 módosítással ez kiterjed a lakóhellyel szomszédos megyék, valamint a főváros területén történő értékesítésre is.

Az új rendelet további kedvező változást hoz többek között abban, hogy az alaptermékek (például az alma, a krumpli, a tej) és a feldolgozott kistermelői termékek (a sajt, a lekvár, a kolbász) értékesíthető a végső fogyasztóknak, és e termékek bekerülhetnek a boltokba és a vendéglátó egységekbe az adott megyében és a szomszédos megyékben, valamint Budapesten (a régióban). Az alaptermékek a végsőfogyasztónak változatlanul országosan értékesíthetők (házhozszállítás is lehet).

A kistermelői nyershús értékesíthetővé vált az előállító gazdaságból, vagy házhozszállítással a régión belül a fogyasztónak, illetve a kiskereskedelmi és a vendéglátó egységeknek. A kistermelői élelmiszerek értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti. (eddig ki kellett váltani mindegyiküknek a kistermelői engedélyt).

A kistermelői előállítás és értékesítés kategóriájába a méz mellett a méhészeti termékek is bele tartoznak. A strucc- és az emutenyésztők, illetve a termékfeldolgozók is lehetnek kistermelők. A gyártmánylap helyett adatlapot kell vezetni egyszerűbb adatokkal (falusi vendégasztal-szolgáltatónak ezt sem kell vezetniük). A részfeldolgoztatást a kistermelő máshol is elvégeztetheti a nyomon követhetőség figyelembe vételével (húsfüstöltetés, zöldség-gyümölcs szárítás, őrlés, stb).

Forrás:
Sárvári HVI,